2006. december 24., vasárnap

Advent, negyedik vasárnap

Magam sem hiszem el, de minden kész! :) Én is, teljesen... :) De ez már a múlt, jön a gyönyörűséges Karácsony!

Szeretettel kívánok Mindenkinek boldog, békés Karácsonyi Ünnepet!


2006. december 22., péntek

Lufi vagyok

Mára úgy leeresztettem, mint egy ócska lufi!
Délelőtt ugye ügyintéztem, az meglepően gyorsan ment, alig akartam elhinni... Aztán ittam egy nagyon finom, erős kávét, majd végre sikerült kifognom egy combinót. Mentem vele egy megállót, aztán valami őrült ötlettől vezérelve bementem egy élelmiszer áruházba. Alig vettem valamit (nem is volt olyan fontos), de legalább 1/2 órát álldigáltam, ha nem többet, mire a pénztárhoz értem. A derekam majd' leszakadt.
Már nagyon vágytam egy busz kellemesen andalító zötyögtetésére! Ez is sikerült, még le is ültem. Hogy az milyen jó volt! Onnan hívtam fel Apót, hogy már úton vagyok hazafelé. Aztán felcsendült az "Én vagyok a kistehén..." dallama, ami nálam egy sms érkeztét jelzi. Lányos zavaromban - elvégre az egész busz hallhatta őszinte önkritikámat - összevissza nyomkodtam a telefonom gombjait, sikerült is az sms-t eltávolítanom, azóta töröm a fejem, hogy ki küldhette? Mert az olvasó szemüvegemet ugye, a nagy sietség miatt, nem vettem elő!
Itthon épp csak kezet mostam és mentem a konyhába káposztát melegíteni, mert: Azt csak te tudod, hogy hogy kell!
Olyan fáradt voltam, hogy én nem is ebédeltem. Átöltözés, átvedlés itthoni Borkává, majd kicsit nézelődtem a postámban meg a blogokban, aztán eldőltem mint egy kivágott fa (méretemet tekintve, inkább bokor) és édes, álom nélküli álomba zuhantam...
Mostanra kicsit feléledtem, de nem nagyon! Ez a mai nap már elment, inkább holnap többet csinálok, de ma...! Nem! Nincs is ihletem, anélkül meg nem megy. Majd..., holnap...

2006. december 21., csütörtök

Recept (köretnek)

BURGONYA-SALÁTA (olajos)

Egy 3 literes fazékban felteszünk főni héjában kb. 3/4-ig burgonyát úgy, hogy a víz ellepje. Közben egy nagy tálba karikázunk nagyon vékonyan 3-4 db közepes nagyságú vöröshagymát.
2 púpozott kiskanál sóval megszórjuk és 3 evőkanál 10 %-os ecettel meglocsoljuk. Ha nincs 10%-os, akkor az erősebb ecetből arányosan kevesebbet használunk.
A megfőtt krumplikat meghámozzuk és még melegen, kb 5 mm vastagon belekarikázzuk a sós, ecetes hagymába. 3-4 evőka­nál forró olajjal meglocsoljuk.
Óvatosan megkeverjük, hogy a krumpli ne essen nagyon szét, és lefedve, legalább 2 órán keresztül pihentetjük. Ha tovább áll, még jobb! Nem kell megijedni, ha rögtön megkóstoljuk és nem elég sós, vagy savanyú, mert állás közben a krumpli beszívja majd az ízeket.

Köretnek, rántott hal, rántott csirkemell mellé, tartár mártással nagyon finom! (Ezt a receptet a volt-anyósomtól tanultam, anyukám ecetes-cukros vízzel csinálta, de szerintem ez finomabb, érdemes kipróbálni.)

Jó étvágyat!

Recept

PÜSPÖKKENYÉR

Ebből az adagból két rúd lesz:
8 db tojás, 30 dkg cukor, 30 dkg liszt, 15 dkg mazsola, 15 dkg darabos dió vagy mandula, 15 dkg aszalt gyümölcs, 10 dkg zselé cukorka (el is lehet hagyni, csak akkor cukrozott, aszalt gyümölcsöt kell többet használni), 2 szelet sport csoki, margarin, kevés liszt a forma kikenéséhez.

Először a sütőt bemelegítjük. A tojássárgákat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a mazsolát (én előzőleg rum aromás vízben áztattam kicsit), a darabos diót-mandulát, a feldarabolt aszalt gyümöl­csöt (megmosott, kimagozott datolya), az apróra vágott zselé cukrot és az apró kockákra vágott csokoládét, végül közékeverjük a lisztet, melyben előzőleg elkevertünk egy késhegynyi szódabikarbónát. A tojásfehérjéket keményre verjük majd óvatosan a tésztához keverjük. Kivajazott (margarin is jó), lisztezett formákba öntjük, lassú tűzön (nálam, a gáztűzhelynél 4-es fokozat) megsütjük. 20 percig nem szabad a sütő ajtaját kinyitni! (Kb 3/4-1 órán át sütöm) Tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e. Ha kész, hagyjuk kihűlni, kiborítjuk a formából és porcukorral, sűrű hálójú teaszűrő segítségével, alaposan behintjük, esetleg olvasztott csokoládéval bevonjuk.

A hozzávalókat lehet változtatni, ki mit szeret, csak az arányokat kell betartani. Én most nem használtam zselét, viszont vettem egy zacskó havaii mixet (ebben van sokféle gyümölcs, mogyoró, mandula, dió is), tropi mixet, datolyát, mazsolát, csokit és még egy kis mandulát. Most ezekkel sütöttem. Lehet próbálkozni más ízekkel is!

Még szilveszterkor is lehet enni, nem romlik meg! - már ha marad! :)

Vendégség? Előkarácsony?

Elmentek a vendégek... Igazán jól sikerült este volt! :) Pedig tartottam tőle, mert elég fáradtak voltunk, de még Apó is nagyon összeszedte magát és nem ásítozott a vendégek képébe, sőt nagyon jókat nevetgélt(ünk)!
Holnap-ma megsütöm a püspökkenyereket, sokat fogok vagdalni: aszalt gyümölcsöket, mandulát, csokit, na jó, a mazsolát nem darabolom miszlikre. Ebben a sütiben a vagdosás a legnagyobb munka. A végén csokival fogom bevonni, ez új, mert eddig csak úgy, natur ettük. Apukámnak biztos tetszeni fog! :)

2006. december 19., kedd

Pákoszta is kész!

Naaaaagy fazék töltött káposzta a hűtőben várja, hogy felmelegítsem!
Mindig izgulok, hogy hogy sikerül?! A káposztát még megkóstolom, de a fűszerezett, nyers húst képtelen vagyok. Így aztán csak a főzés közepe táján derül ki, hogy elég sós-e, eltaláltam-e az arányokat. Ezt érzésre csinálom, vagy bejön, vagy nem. Most bejött. :) Kicsit csípős, de a tejföl majd megszelidíti.
Nnna! Ez már kész. Apó kitakarított, az is kész. Egyelőre minden úgy megy, ahogy terveztem. :)

2006. december 18., hétfő

Ajándékok: kész!

Ma még vettem pár könyvet, 2 cd-t, szaloncukrot (marcipánost). Ezzel befejeztem. Holnap megfőzöm a töltött káposztát, miközben Apó takarítani fog.
Szerdán, mert mikor is máskor, mint a karácsonyi készülődés kellős közepén, párom nagylány unokája bemutatja a barátját. Hogy miért nem lehetett ezt az ünnepek utánra halasztani, azt nem tudom. Úgyis olyan kevés a dolgunk, hát egy kis vendégeskedés igazán jól jön, na nem? Ráadásul a szerda mindig egy húzós nap, olyankor szinte egész nap van programunk. Most este is lesz!
Másnap aztán belehúzok, mert sütni kell a süteményeket. Pénteken még van délelőttre egy ügyintézés, aztán délután megpróbálom ünnepi ruhába öltöztetni az ajándékokat. Szombaton nagy hajtás, krémek keverése, főzése, a spéci krumplisaláta elkészítése, mert annál fontos, hogy az ízek jól összeérjenek! Tartár, húsok előkészítése.
Vasárnap délután irány Horány! Megyünk a lányomhoz és ott ünnepeljük Jézus születését.
Közben valamikor a fát is fel kell díszítenem..., még jó, hogy eszembe jutott! :)
És a legfontosabb: 24-én estére ünneplőbe öltöztetem a szívemet!

2006. december 17., vasárnap

Advent, harmadik vasárnap


2006. december 16., szombat

Keresem! Elveszett.

TAVASZI KANKALIN

Primula veris

Virágzása: március-május.

Népies nevei: orvosi kankalin, csókaláb, égikincs, gutaütésfű, istenkesztyu, Isten kulcsa, József-napi virág, kacinka, kankalék, kásavirág, kesztyűvirág, mennyország kulcsa, sárgakökörcsin, szentgyörgyike, Szent György virága, Szent Péter kulcsa, tavaszfű, tavaszka.

Száraz tölgyesekben, erdei tisztásokon lelhetünk rá bókoló virágzatára. "Kulcsos" népi nevei a virágernyőnek egy kulcs tollához való hasonlóságát jelzik. Gyógynövény, gyökerét és hajtását köptető, nyugtató teákhoz használják. A kankalinvirág a monda szerint gazdáját elvezeti még a távol elrejtett kincshez is.

Növényvilág

2006. december 15., péntek

Hallgatni arany...

Megbántottam a páromat, pedig nem akartam. Állandóan jár a szám, akkor is amikor nem kéne! Most rosszul érzem magam a bőrömben. :( Hányszor megfogadtam már, hogy bizonyos esetekeben inkább hallgatok! Miért nem tudom befogni, miért??? Haragszom. Magamra.

2006. december 14., csütörtök

Kacinkának!



Ezt találtam, nem Weöres Sándor, mert akkor ott lenne a neve a kottán.

Csillaghullás, hol vagy?

Reggel hallottam a rádióban, hogy ma éjjel csillagok fognak potyogni. Eddig szinte minden este látni lehetett innen a csillagos eget, de most az utca másik oldalát sem látom, nemhogy az eget! Akkora köd van, de akkora...!!!
Pedig milyen jó lett volna egy meleg, augusztusi csillaghullásos éjszakát idéző nézelődés az égen!
Majd lesznek csillagok Karácsonykor! Elvégre mire való a csillagszóró, na nem?

Vasalás...

Vasalás közben is gondolkoztam, vártam az ötletet adó ihletet, de lehet, hogy Endinél van, mert itt nálam tuti, hogy nincs! Ennyire azért nem lehetek lufi!!!

Frissen, üdén?

Nem olyan üdén és frissen, de vagyok. Kipihentem a fáradalmakat, most nem fáj a lábam. Akár mehetnék is újra vándorútra, de nem megyek. Pihenek. Csak az itthoni kötelezőket vállalom. Azok elől nincs menekvés.
Közben meg töröm a fejem, hogy mit is vehetnék annak a pár kedves embernek, akiknek tegnap nem sikerült semmit venni. Talán jön az ihlet... :) Nagyon várom!

Jaj, jajjaj, jajajajajj!

Olyan nagyon elfáradtam, hogy korán (éjfél után) lefeküdtem. Aztán forgolódtam, gondolkodtam mindenféléről, halkan szólt a magnó, mert a zene ilyenkor el szokott andalítani - na persze nem rock - , de minden hiába. Döntöttem, bekapcsoltam a konvektort és a gépet és most itt ülök és írok.
Kivetett az ágy, pedig én azt hittem, hogy úgy fogok aludni, mint a bunda. Nem jött össze, mint ahogy a mai vásárlás sem. Én ugyan mászkáltam, kirakatokat néztem, be is mentem némelyik üzletbe, de semmi olyat nem találtam, amire azt mondhattam volna, hogy na, ettől örömében ki fog ugrani a bőréből aki kapja. Ráadásul legalább 5 üzlet megszünt, ahova ilyenkor, karácsony előtt mindig benéztem és mindig találtam is valami jó dolgot.
A vége megint az lesz, hogy egy könyves boltban fogok kikötni. :)
Vettem pár dobozos, "elegáns" édességet, csomagoló papírt, zacskót, kártyát és Nagyapónak egy bordó pizsamát. Karácsonyi szalvétát, a püspökkenyérhez aszalt gyümölcsöt, datolyát, mandulát, egy flakon tejszínhabot, a többi meg olyan, amit amúgy is meg kellett volna venni, például szappan, stb.
És ezért kellett egész délelőtt a Margit körúton rohangálnom (poroszkálnom), majd haza, és délután a Rózsakertbe elbattyognom. Ami fura, alig vettem valamit, sokat költöttem és nehéz volt a csomagom, igaz, ez már délután volt így, mert délelőtt a pizsamát vígan libegtettem a szatyorban.
A lábam purc! - derekam purc! Most meg az alvásnak is fújtak, hát mi lesz így a szép karácsonyi készülődésemből?! Le ne merjek robbani, mert azt nagyon nem díjaznám!!! Elég volt tavaly!
Most egy kicsit megnyugodtam, megpróbálok elaludni, megpróbálok nem a világ sorsán gondolkodni, úgysem én fogom megváltani - aztán reggel üdén, frissen felébredni és folytatni a nagy karácsonyi mindenfélét.
Akkor hát: szép jóéjszakát!

2006. december 12., kedd

Készülődés


Vagyok, vagyogatok, de nagyon elkapott a karácsonyi láz!
Holnap még pár apróságot meg kell vennem, aztán még bevásárlás a Kaiser's-ben, a piac Apó területe, majd a főzés előkészületei jönnek. Céduláim vannak - köztük a fél is! :)


Még nem látom az alagút végét, de 24-én este már minden rendben lesz! Eddig, kivéve a tavalyi évet, legalábbis sikerült mindent elrendeznem mire eljött a szenteste. Remélem, most sem hagyom cserben magamat! :)
Egy biztos: ritkábban fogok jönni, de azért be-bekukkantok ám!!!

2006. december 10., vasárnap

2006. december 9., szombat

Fejtett?bableves... grrrrr!

Édes párom bablevest rendelt füstölt csülökkel. A csülköt már tegnap megfőztem, este már abból vacsorázott a lelkem. A léről szépen leszedtem a zsírt, mert azt nem szeretjük!
Ma úgy gondoltam, gyorsan végzek a főzéssel, elvégre fejtettbabról van szó, az meg ugye hamar megfő. Ember lánya tervez, piaci kofa meg beint. A bab fele szépen megfőtt (a barnás cirmosak), a másik fele (a fehér) meg 3 órás főzés, némi szódabikarbonás kezelés után is üvegesen kemény maradt. Szétfőtt a paprika, a répákok, mint a vaj, omlik a szájban, de a fehér bab! - az megkötötte magát... Piacon a néni kissé "huncut" volt és összekeverte a friss és a régebbi babot. Persze, miért is csodálkozom, amikor tonnaszám írják át a mindenféle romlandó termékek szavatossági idejét, méghozzá iparszerűen! Ezt legalább, ha megesszük, kicsit rágódunk, de más bajunk nem lesz. Na meg én morgok, hogy már hány órája fő az az átok leves!
Közben magamnak rittyentettem olyan nemistudom, talán hamis vadast? - karajból, de hasonló módszerrel, mintha marhából csináltam volna. Mellé kifőztem szarvacska tésztát - nem kell mindig zsemlegombóc...! Már rég kész volt, akár ehettem is volna, ha nem lennék olyan tapintatos, hogy mégsem eszem az éhező férjem orra előtt, amikor ő még epedve várja a bablevesét! :)
Háááát..., már túl vagyunk az ebéden. Megette. Még van. Sok. Napokig fogja enni. Vagy nem. Azt azért megfogadta, hogy annál a néninél nem vesz többé fejtettbabot.
Eddig ez volt a napi esemény, más nem is nagyon várható... Szép csendben éldegélünk és most még nagyon élvezzük, pihenünk. De jön még kutyára dér! :)

2006. december 8., péntek

Unokák

Kislegény jött egy hétvégére, egy egész hét lett belőle. Már náthásan, köhögve érkezett, aztán szombaton belázasodott, irány a patika, lázcsillapító, köptető, kúp. Na, ez rosszul kezdődik!
Hétfőn leányzóm jött és elvitte az orvoshoz. Az ő aznapi programja: reggel kicsilányt iskolába vitte, majd a XI. kerületből utazás a XIV-be (munka), onnan hozzánk a II-ba, majd ismét a XI-be. Elintézte az orvost, kiváltotta az újabb gyógyszereket, elment a kisfiúval a kislányért az iskolába, újból vissza hozzánk. Nálunk pihentek kicsit, kb. este 7-kor hívott taxit, hogy hazamenjenek végre. Kicsilány sajnálkozott, hogy ő nem beteg, mert akkor ő is nálunk lehetne.
Kedd - viszonylag csöndesen telt, kislegény kicsit bágyadt volt, de egész jól tűrte a megpróbáltatásokat, mármint a napi háromszori gyógyszer-bevételt. Én is egész jól tűrtem...
Kiderült, hogy az óvodai borsófőzelék finomabb, mint amit én főzök! Az enyémben túl sok a borsó!!! :)
Közben természetesen jött a Mikulás is, hozott sok-sok kicsi autót, azzal lehetett autóversenyt játszani: ütköztünk, felborultunk, engem kizártak a versenyből - többször is - mert elhagytam a pályát. :) Minden szabad percemben jött egy szöszi kisfiú, autót szorongatott a kis kezében és érdeklődött, hogy akkor versenyzünk? Volt mese, Pókemberes is, de azt csak egyszer meséltem, mert kisunokám kijelentette, hogy Nagyi ez neked túl borzalmas! Neki nem... :)
Volt sok csokoládé, gyomorrontás elmaradt! (Még az kellett volna!)
Amint jobban lett, azért a játszóteret sem lehetett kihagyni, még egy kevés foci is belefért.
Aztán jött a számítógépes, kétszer is, mert ha már lúd, legyen kövér alapon a memóriát kicsit feljavította, 256-ról 512-re. Először hibás akármit hozott, másodszorra már működött a dolog, viszont Nagyapó, miközben lekísérte az urat, hogy bezárja a kaput utána, leesett a lépcsőn. Hála Istennek, nem történt nagyobb baja, csak most fáj a dereka és a sejhaja!
Én agyonaludtam magam, tegnap már nem bírtam, és éjjel egy kicsit bekapcsoltam a gépet, de egyfolytában a prücsköt figyeltem, nehogy felébresszem.
Nagyjából így telt el az idő...
Ma-tegnap kaptam a hírt, hogy kicsilány 100%-os matekfelmérőt írt! :):):)
Esküszöm, nem tudom, hogy mit csinálnék nélkülük!!! :) Nagyon unalmas lenne az élet...

2006. december 6., szerda

Esti mese...


Már egy hete minden este a Kis kukac könyv az esti mese! Nem értem, még mindig nem unja!!! :)

2006. december 3., vasárnap

2006. december 1., péntek

Már péntek van...

... és ma jön a kislegény hétvégére! :) Azt mondta a lányomnak, hogy két dolgot vár már nagyon, elmenni a nagyiékhoz és a Karácsonyt! Boldoggá tett ez a kis bogár, még jó kis program neki, hogy nálunk lehet, de tudom, hogy hamar eljön az idő, amikor inkább a barátokhoz akar majd menni.
Kicsilány már tud olvasni, mindent elolvas ami a szeme elé kerül. Tegnap este, lefekvés után égett a villany az előszobájukban. Lányom azt vette észre, hogy egyik csemetéje a szobájuk ajtaja előtt ül. Benyitott, hogy mi történik odabent, hát a kis mókus ott kuporgott, kezében egy könyv és a beszűrődő fény mellett olvasott! :) Nincs mese, megígérte neki a mamája, hogy ha gyorsabban fog már olvasni, akkor kap az ágya fölé egy olvasólámpát.
Hajaj! Én tudom, hogy ebből még lesz vita, veszekedés, mert az én lányom is könyvfaló volt már kisiskolás korában is, és égett a lámpa lefekvés után, öccse pedig kiabált, hogy ő így nem tud aludni. :) Nagyon jó esti program volt... Olyan jókat tudtak ezen veszekedni! :) (Sok más egyéb között)
Egyke lévén, az én életemből ez kimaradt. Addig olvastam, ameddig akartam, soha nem szóltak rám anyuék, hogy már késő van, oltsd el a lámpát! Talán ezért lettem ilyen éjjeli bagoly? :)