2008. november 30., vasárnap

Köd van babám!

Most tényleg katt a képre, mert különben semmit nem látsz! :) (Ellenőriztem, úgy sem látni sokat, de mégis...) :))

Advent

El lehet kezdeni ünneplőbe öltöztetni a szívünket. (A lakás nem olyan fontos, bár azt sem árt!) :)
Másnap visszajött a kis herceg.
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.

(Antoine de Saint-Exupéry: A KIS HERCEG)

2008. november 29., szombat

Boldogság...

Hogy milyen relatív! Jelen pillanatban például, az jelenti a boldogságot, hogy most éppen kapok levegőt az orromon és nem kell köhögnöm sem. Na, nem fog sokáig tartani, de akkor is!
Még pár nap, aztán ez a boldogság eltűnik, természetessé válik ami most öröm. Milyen boldog lehetnék, ha az élet minden percében örülni tudnék annak, hogy rendesen kapok levegőt, nem fojtogat a köhögés, jól hallok mindent és érzem az ízeket! Hát ez az...! :)

2008. november 28., péntek

Teendő

Be kell szereznem egy kis karácsonyi hangulatot. Keresgéltem itthon, de nem találtam. Nagyon úgy néz ki, hogy a tavalyi mind elfogyott.

Szellőztetés közben

Tehetek én arról, hogy pont akkor ment le a Nap?! :)

2008. november 27., csütörtök

Mégis, pedig nem akartam...

Élek még, csak takarékra tettem magam.
Tegnap épphogy megnéztem Kac képeit és aztán már ki is kapcsoltam a gépet. Nem volt türelmem hozzá. Megfogadtam a tanácsokat, még nem érzem jól magam, de haladok, haladok. Legalább már nem ég és kapar a torkom. Köhögés, tüsszögés felváltva, hangom meg, mint a repedt fazék, de azt úgysem halljátok. :)
Hó még van, háztetőkön, kertekben, de néhol azért csepereg az eresz...
Szóval, rendben mennek a dolgok, majd jövök!

2008. november 25., kedd

Nem akarom!!!

Egész nap kapart és égett a torkom, könnyezett a szemem... Gyógyító cukorkát szopogattam, mézet is kanalaztam, remélem, nem lesz belőle jövő tavaszig tartó köhögés és nátha! Holnapra kiderül..., talán az ég is...
Éjfélig még elnézelődöm, mert akkorra töltődik fel az aksi, aztán álomra hajtom őszülő fejem, talán a pihenés jót fog tenni. Mostanában úgyis túlzásokba estem, hajnali 5 óra előtt nem nagyon kerültem ágyba és reggel 9 körül azért felkeltem. Nyugdíjasként ugyebár könnyű! :) Régen akkor keltem, amikor mostanában fekszem. Na de most jó leszek. Persze, mert már alig látok! :))

Reggel, mikor felébredtem:

Sajnos a szűz havat átaludtam. Itt már macskák, emberek és autók jártak, hólapátok is dolgoztak.

Még tegnap este...

...készültek a képek, csak aztán 1/4 10-től 1/2 2-ig beszélgettem leánykámmal telefonon (hogy nem lehet ennyit beszélni?! - dehogynem!!!) és most jutottam hozzá, hogy feltegyem. Nagyon szép itt fent, főleg, ha nem kell lemenni! :)

2008. november 24., hétfő

Jelentem:

Még mindig hózik, -zik, -zik!

2008. november 23., vasárnap

Hull a hó és hózik... (Katt a képekre!)

A konyha ablakábólNapsütés hófelhőn át
Még a rácsig sem merészkedtem, csak úgy az ajtóból
Közelebbről (mert a masina ezt is megteszi nekem!)
Itt a Várnak kéne látszania és a Dunának
Halványan, de ott a Hotel Budapest, ha ugyan még így hívják...
Tegnap éjjel készült, nem a legjobb, lemerülőben volt az aksi, de hó az már van!
Kísérletezés a színekkel, szintén tegnap
Tegnap Érden voltam a fiaméknál, náluk is van Kicsilány és Kislegény. Tegnap épp tündér volt az egyik, kislovag a másik, a fiam pedig a nagy büdös sárkány, aki elrabolta a szép kis tündérlányt. Kislovag hősiesen küzdött és legyőzte a nagy sárkányt, kiszabadította tündérkénket. :)
Hátamon két hátizsákkal (persze, a két lurkó!) kicsit izgultam, hogy fel tudok-e állni a földről, de minden gond nélkül sikerült. Meséltünk, bújócskáztunk, rajzoltunk (elefántot, oroszlánt, krokodilt, királylányt, királyfit, apa rajzolta a várat), megcsodáltam a láthatatlanná tévő varázságyat, sőt még evésre is jutott idő! A diafilmeket már nem szedtük elő, mert akkor már zuhogott a hó és én kezdtem kicsit izgulni, hogy hogyan jutunk haza.
Minden rendben, mint a mellékelt ábrák mutatják, baj nélkül hozott haza kocsival a menyem.
Szép ott kint, csak nekem kicsit nehézkes a kimenetel, elég ritkán találkozunk, de a két csöppség úgy fogadott, mintha csak tegnap láttak volna, nagyon aranyosak voltak. :)

2008. november 18., kedd

Iszaak Iljics Levitan (1860-1900) orosz tájképfestő

Aliz előző bejegyzésemhez írt megjegyzését elolvasva, keresgéltem a neten és megtaláltam a képet, az Aranyló őszt! :) Olyan szépek ezek az őszi tájak, hogy meg kell mutatnom másoknak is, hátha kedvet kapnak ők is a nézelődéshez. :)

2008. november 16., vasárnap

Aranylik, őszül

"Aranylik, őszül már a nyíres, hallgat
a levél-nyelven suttogó liget.
S a szomorúan messzehúzódó darvak
nem intenek már vissza senkinek."

(Szergej Jeszenyin, Rab Zsuzsa fordítása)

Csak úgy...

Tegnap végre megint szép volt a naplemente!

2008. november 13., csütörtök

Nem ússzátok meg...

Budapesti fények a ködben. Katt a képre, mert úgy jobban látszanak.

2008. november 12., szerda

Ez is most történt...

Hogy ne csak nyafogjak, van ám öröm is! Tegnap volt eredményhirdetés Kicsilány iskolájában, a házi matekversenyen, a harmadik osztályosok közül első helyen végzett. :) 1000 forintos könyvutalvány a jutalom és az öröm, amit nekünk és a tanító néninek szerzett. :)
Kislegény is szépen halad, már az utcán böngészgeti a feliratokat. Mamikával megosztották az autók rendszámainak kiolvasását, Kislegény a betűket, Mamika a számokat olvasta egybe. Egy idő után elismerően megszólal Kislegény: Azért tényleg nagyon jó gimnázium lehetett ahova jártál! :)

Nnna, ezt aztán végképp nem szeretem!

Szürkeség, köd, felhő, varjak károgása, hideg kint és meleg bent, kopasz fák és bokrok, zörgő avar, álmos macskák, szédelegve zuhanó legyek, korai sötétség, láthatatlan naplemente, fejfájás, "tovább is van, mondjam még?"

2008. november 7., péntek

Hörcsögcsalád

Esti telefon. Beszélgetés, könnyesre kacagás, hírek innen és onnan, majd búcsúzás.
5 perc sem telik el, újból csörög. Képzeld, megszülettek a hörcsögök! Én: ...??? Ő: Azt hittük csak meghízott, de most pocak nélkül jelent meg és a házikóban 6 rózsaszín babszem szuszog. :)
Most izgulhatok, hogy legalább 1 babszem megmaradjon! - mert hatot nem hiszem, hogy fel tud nevelni Tuti, a mama. Fruti, a papa pedig már megint a szexen töri a fejét, de Tuti erélyesen elutasítja, még a házikóját és arrébb tolta. Remélhetőleg a csöpp Tuti gondos anyuka lesz. 1 hörcsögnek biztos helye van: nálunk. Hogy a többivel mi lesz? Ha megérik, biztos akad nekik is egy-egy jó hely! Csak tudnám, hogy később mi lesz, amikor Tuti újból elfogadja Fruti közeledését?! Tudtommal, a lányom nem tervezi, hogy kisállat-kereskedésre cserélje jelenlegi munkáját.
Kicsilány álma-vágya viszont teljesült! Ezt várta amióta megérkezett hozzájuk a két apró hörcsög. Állandó téma volt, hogy vajon milyen neműek? Rettenetesen bízott benne, hogy az egyik fiú, a másik lány. Mamikát már nem lelkesítette ez az ötlet olyan nagyon, ahhoz képest most mégis úgy örül a babszemeknek, mint egy gyerek!
Tuti pedig máris nekilátott, hogy újra karcsú legyen! Miközben beszéltünk, beszállt a mókuskerékbe és futott pár kört. A babszemek jóízűen aludtak.

2008. november 4., kedd

Lángoló égbolt

Tegnap

2008. november 1., szombat

Égjen a mécses...

...szeretteinkért, akik már csak gondolatban lehetnek velünk.