Apónak ízlett! :)
2008. március 31., hétfő
Készül a piskóta!
Délutáni programom volt, még tart, mert a krémet még nem csináltam meg.
Hozzávalók: 8 evőkanál finomliszt, 8 evőkanál kristálycukor, 8 darab tojás, csipetnyi só, késhegynyi étkezési szódabikarbóna.
Először a sütőt melegítem be, közepes (nálam 4-es) fokozaton. Ez fontos, mert a piskótát meleg, de nem forró sütőbe kell tenni, és legalább 20 percig nem szabad a sütő ajtaját kinyitni!
Hozzávalók: 8 evőkanál finomliszt, 8 evőkanál kristálycukor, 8 darab tojás, csipetnyi só, késhegynyi étkezési szódabikarbóna.
Először a sütőt melegítem be, közepes (nálam 4-es) fokozaton. Ez fontos, mert a piskótát meleg, de nem forró sütőbe kell tenni, és legalább 20 percig nem szabad a sütő ajtaját kinyitni!
Elkészítése: A lisztet egy mély tányérban elkeverem a szódabikarbónával. A tojásokat szétválasztom, külön egy nagyobb tálba a fehérjét és egy kisebb tálba a sárgáját. A sárgájához 7 kanál cukrot teszek, a fehérjéhez 1 kanálnyit és a csipet sót. Ezután felverem kemény habbá a fehérjét, majd a sárgáját fehéredésig keverem. (Én robotgéppel szoktam mindkettőt csinálni, bevált.) Óvatosan belekeverem a sárgáját a fehér habba, majd a lisztet is nagyon óvatosan, gyengéden, kanalanként keverem bele úgy, hogy szép szellős, lukacsos masszát kapjak. Az egészet beleöntöm egy kilisztezett formába, most pl egy tepsibe, becsúsztatom a sütőbe és kb 45 perc múlva kész a piskóta. Azért egy tűpróba soha nem árt!
2008. március 28., péntek
Gedeon bácsi...
...a nők bálványa, de otthon őt is az asszony várja... No, igen. Ezt dúdolgatom, mióta a naptárra nézve láttam, hogy ma Gedeon nap van. Nem hagy békén, üldöz a dallam, lelki füleimmel hallom Szécsi Pál hangját.
Délelőtt a szokásos pénteki vásárlás, nem ünnepi - végre! -, sőt, kicsit még kevesebbet kellett költeni, mert eléggé elteltünk az ünnep alatt.
Szép a környék, a fákon, bokrokon üdezöld, apró levélkék, az aranyvessző ágai sárga bundában, a kertekben nárcisz és még a járdaszegély kövei között is kibújt az ibolya. Sajnálom, hogy nem volt nálam a gépem, de legközelebb viszem magammal!
A kisszoba ablakából, üvegen keresztül.Délelőtt a szokásos pénteki vásárlás, nem ünnepi - végre! -, sőt, kicsit még kevesebbet kellett költeni, mert eléggé elteltünk az ünnep alatt.
Szép a környék, a fákon, bokrokon üdezöld, apró levélkék, az aranyvessző ágai sárga bundában, a kertekben nárcisz és még a járdaszegély kövei között is kibújt az ibolya. Sajnálom, hogy nem volt nálam a gépem, de legközelebb viszem magammal!
Téma:
Fotótanfolyam,
Irkafirka
2008. március 26., szerda
Hétköznap
Visszazökkentem a régi kerékvágásba. Ma délelőtt mostam, tele a két szárító ruhákkal. Eltettem jövőre a húsvéti asztal díszeit, ajtóról is beszedtem a kis frézia csokrot. Az ünnepi terítő még maradt, kineveztem tavaszi terítőnek. Nem is terítő, csak egy keskeny kis valami, a közepén végigfutó virághímzéssel. (Nagyon régen ezzel is szórakoztam.)Húsvéti ajándék, csak a csokik nem házi készítésűek. A tyúkocska egy hűtőmágnes, Kicsilány festette, a tojások is az ő és Mamika ügyességét dicsérik. Ebben most Kislegény nem vett részt, tőle sok puszit kaptam. :)
2008. március 25., kedd
Húsvéti hó
2008. március 22., szombat
2008. március 20., csütörtök
Veri az ördög...
"Költői kérdés"
Sándor, József, Benedek hideget hozott, nem meleget. Ezek után kíváncsi vagyok, vajon mit fog hozni Pongrác, Szervác, Bonifác?
2008. március 18., kedd
2008. március 17., hétfő
2008. március 16., vasárnap
2008. március 15., szombat
2008. március 13., csütörtök
Fodrászosdi
Most lettem kész! Egyre lassabban megy, de még mindig jobb, mintha igazi fodrászhoz járnék. Állítólag ma már egy vagyonba kerül. Ezt sikerült kihagynom az életemből, párszor megpróbáltam, de ahogy kijöttem az üzletből, gyorsan kerestem egy kirakatot és abban nézve a fejemet, átrendeztem a frizurám a saját ízlésem szerint.
Akkoriban még divat volt a dauer, amiatt mentem, aztán meglestem, hogy hogyan csinálják és többé nem volt szükségem a fodrászhoz járásra. Olyan kidobott időnek éreztem a sok várakozást.
Emlékszem, anno, 30 Ft volt egy mosás, berakás. Jó, tudom, akkor a fizetésem is csak 950 Ft volt. Ennyivel kezdtem. És ebből a 950 Ft-ból sikerült - hipp-hopp - már az első hónapban, 500 Ft-os tartozást csinálni. Hát persze hogy könyvekre ment el a pénz! Havonta kellett törleszteni, de nekem megérte. Anyukám már kevésbé örült neki. De mikor olyan szépek voltak azok az albumok! A Drezdai Képtár, az Ermitázs... Nem volt szívem otthagyni őket!
Akkoriban még divat volt a dauer, amiatt mentem, aztán meglestem, hogy hogyan csinálják és többé nem volt szükségem a fodrászhoz járásra. Olyan kidobott időnek éreztem a sok várakozást.
Emlékszem, anno, 30 Ft volt egy mosás, berakás. Jó, tudom, akkor a fizetésem is csak 950 Ft volt. Ennyivel kezdtem. És ebből a 950 Ft-ból sikerült - hipp-hopp - már az első hónapban, 500 Ft-os tartozást csinálni. Hát persze hogy könyvekre ment el a pénz! Havonta kellett törleszteni, de nekem megérte. Anyukám már kevésbé örült neki. De mikor olyan szépek voltak azok az albumok! A Drezdai Képtár, az Ermitázs... Nem volt szívem otthagyni őket!
2008. március 12., szerda
2008. március 10., hétfő
2008. március 8., szombat
Nőnapi spenót
Nagyon szeretem a spenótot! :) Ritkán főzök, mert jó fokhagymásan csinálom és nem akarom a környezetemet ezzel a szaggal üldözni. Én ugyanis, kimondottan utálom, ha valakinek fokhagyma szaga van. Buszon, villamoson meg tudok őrülni tőle, volt, hogy emiatt szálltam le jóval előbb, mint kellett volna. Apó azt mondja, őt nem zavarja. Hát jó, akkor most SPENÓT!
Egyébként nem ünnepeljük a Nőnapot, valahogy ez nekem olyan munkahelyi ünnep. Ilyenkor mindig kaptunk virágot, édességet és persze a férfi kollégák nevében mindig elmondta valaki, hogy nem csak ezen a napon kéne virágot adni, figyelmesnek lenni, hanem az év minden napján. Aztán másnap minden maradt a régiben. A fizetések megállapításakor ugyanannyi és ugyanolyan munkáért nem kaptunk ugyanannyi bért, sőt, sokszor a lustább, hanyagabb, ámde férfi munkatársunk kapta a nagyobb fizetésemelést.
Egy eset, ami velem történt meg. A családból hárman dolgoztunk ugyanannál a cégnél, mindhárman elég jól. Az exférjem talán nem olyan jól, de mindegy. :) Apósom volt a harmadik. Jött valami ünnep és jutalomosztás. Na, ki nem kapott jutalmat? Én. Indoklás, nem hivatalos: Tudjuk, hogy te is nagyon jól csinálod a munkádat, de három X nevű jutalmazott furcsán vette volna ki magát. Úgy gondoltuk, hogy jobban jártok, ha a férfiak kapják, mert nekik többet lehet adni. Nnna! Mondhatom, nagyon rosszul esett. Csak annyit kérdeztem, hogy itt a jó munkát, vagy mi a csudát jutalmaznak? Nem mindegy, hogy három X, ha mind a három tisztességesen dolgozik?!
Ez a Nőnapról jutott eszembe... Ma egész biztosan más a helyzet! (???)
Ünnep, nem ünnep, azért kaptam egy hatalmas tábla lila csokit. Még egyben van. :)
Egyébként nem ünnepeljük a Nőnapot, valahogy ez nekem olyan munkahelyi ünnep. Ilyenkor mindig kaptunk virágot, édességet és persze a férfi kollégák nevében mindig elmondta valaki, hogy nem csak ezen a napon kéne virágot adni, figyelmesnek lenni, hanem az év minden napján. Aztán másnap minden maradt a régiben. A fizetések megállapításakor ugyanannyi és ugyanolyan munkáért nem kaptunk ugyanannyi bért, sőt, sokszor a lustább, hanyagabb, ámde férfi munkatársunk kapta a nagyobb fizetésemelést.
Egy eset, ami velem történt meg. A családból hárman dolgoztunk ugyanannál a cégnél, mindhárman elég jól. Az exférjem talán nem olyan jól, de mindegy. :) Apósom volt a harmadik. Jött valami ünnep és jutalomosztás. Na, ki nem kapott jutalmat? Én. Indoklás, nem hivatalos: Tudjuk, hogy te is nagyon jól csinálod a munkádat, de három X nevű jutalmazott furcsán vette volna ki magát. Úgy gondoltuk, hogy jobban jártok, ha a férfiak kapják, mert nekik többet lehet adni. Nnna! Mondhatom, nagyon rosszul esett. Csak annyit kérdeztem, hogy itt a jó munkát, vagy mi a csudát jutalmaznak? Nem mindegy, hogy három X, ha mind a három tisztességesen dolgozik?!
Ez a Nőnapról jutott eszembe... Ma egész biztosan más a helyzet! (???)
Ünnep, nem ünnep, azért kaptam egy hatalmas tábla lila csokit. Még egyben van. :)
2008. március 6., csütörtök
Lesz ez még így se
Nem történt semmi, vagy ha történt is, nem olyan érdekes. Most ez jó, vagy rossz? Másokkal bezzeg mindig történik valami!
2008. március 4., kedd
"Kékítőt old az ég vizében"
Szinte egész nap mostam, egyik adagot a másik után. Teregetés közben pedig azon gondolkodtam el, hogy milyen nehéz volt az én csöpp kis nagymamámnak, aki még teknőben súrolta a ruhákat, ágyneműt, törölközőket, mindent! A piszkos vizet egy vödörbe engedte le apránként és cipelte, öntögette ki, miközben melegítette az új vizet egy mosófazékban a tűzhelyen.
Egész napos munka volt, de nem úgy, mint nekem, Ő valóban egész nap mosott, nekem jutott időm másra is, még a számítógép elé is le tudtam ülni. Mosáskor nagymama előtte való nap megfőzte az ebédet, mert még arra sem ért rá. Kékítővel fehérítette a ruhát..., fregolira teregetett, nem volt padlásunk, sem mosókonyhánk. Nagyon nehéz fizikai munka volt, görnyedni a teknő felett és minden darabot súrolókefével alaposan átdörzsölni. Többször kiöblíteni és természetesen minden alkalommal minden ruhát jó erősen kicsavarni.
(Ez utóbbihoz még nekem is volt szerencsém mikor a gyerekek kicsik voltak és nem volt centrifugánk. Megszenvedtem vele, pedig a mosást már gép csinálta. A csuklóm mindig kikészült és a kádba való hajlongás sem tett jót.)
Mennyivel több és nehezebb dolguk volt a régi asszonyoknak. Tudom, nem mindenkinek, mert akik megtehették, azoknak volt mosónőjük, olyan, mint a MAMA (József Attila). Eljártak házakhoz mosni, vagy hazavitték a piszkos ruhát és szép tisztán, vasalva vitték vissza. Nem hiszem, hogy megfizették őket...
Egész napos munka volt, de nem úgy, mint nekem, Ő valóban egész nap mosott, nekem jutott időm másra is, még a számítógép elé is le tudtam ülni. Mosáskor nagymama előtte való nap megfőzte az ebédet, mert még arra sem ért rá. Kékítővel fehérítette a ruhát..., fregolira teregetett, nem volt padlásunk, sem mosókonyhánk. Nagyon nehéz fizikai munka volt, görnyedni a teknő felett és minden darabot súrolókefével alaposan átdörzsölni. Többször kiöblíteni és természetesen minden alkalommal minden ruhát jó erősen kicsavarni.
(Ez utóbbihoz még nekem is volt szerencsém mikor a gyerekek kicsik voltak és nem volt centrifugánk. Megszenvedtem vele, pedig a mosást már gép csinálta. A csuklóm mindig kikészült és a kádba való hajlongás sem tett jót.)
Mennyivel több és nehezebb dolguk volt a régi asszonyoknak. Tudom, nem mindenkinek, mert akik megtehették, azoknak volt mosónőjük, olyan, mint a MAMA (József Attila). Eljártak házakhoz mosni, vagy hazavitték a piszkos ruhát és szép tisztán, vasalva vitték vissza. Nem hiszem, hogy megfizették őket...
József Attila: ANYÁM
A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -
Ez a vers csak úgy eszembe jutott. Nagymama nem volt mosónő, csak a családra mosott, de az is épp elég lehetett.A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -
Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk és eltünődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek - -
Anyám volt, apró, korán meghalt,
mert a mosónők korán halnak,
a cipeléstől reszket lábuk
és fejük fáj a vasalástól - -
S mert hegyvidéknek ott a szennyes!
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -
Látom, megáll a vasalóval.
Törékeny termetét a tőke
megtörte, mindíg keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -
A mosástól kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -
2008. március 2., vasárnap
Csak a szél fúj...
Elmentek a gyerekek és olyan nagy csönd lett itt, hogy az már sok!
Bezzeg a szél! Igaz, most legalább a redőnyt nem cibálja. Tegnap még áprilisnak is túl bolond idő volt. Szélvihar, eső, jégeső, napsütés - mi megúsztuk, nem történt semmi baj, de a lányom már nem volt ilyen szerencsés. A szél kivágta az ablakot, de úgy, hogy nem is tudta becsukni, beesett az eső, át kellett rámolni a szobát, hogy az elektromos készülékek nehogy beázzanak. Szegénykém, pihenés helyett alaposan kivette a részét a fizikai munkából. Jó, hogy a gyerekek ebből kimaradtak.
Bezzeg a szél! Igaz, most legalább a redőnyt nem cibálja. Tegnap még áprilisnak is túl bolond idő volt. Szélvihar, eső, jégeső, napsütés - mi megúsztuk, nem történt semmi baj, de a lányom már nem volt ilyen szerencsés. A szél kivágta az ablakot, de úgy, hogy nem is tudta becsukni, beesett az eső, át kellett rámolni a szobát, hogy az elektromos készülékek nehogy beázzanak. Szegénykém, pihenés helyett alaposan kivette a részét a fizikai munkából. Jó, hogy a gyerekek ebből kimaradtak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)