2010. március 29., hétfő
2010. március 27., szombat
Tavasz
Erkélyajtó kitárva, kintről kellemes virágillat jön, csak tudnám honnan, mert virág még nem nyílik a környékünkön. Talán valaki kiteregette a kimosott és virágillatú öblítővel öblögetett ruhákat. :)
Valahol egy kismadár vígan fújja a ti-ti-tát, kutyák ugatnak, süt a nap, bogarak repkednek, rügyek virítanak mindenütt és már megjelentek az első halványzöld, bársonyselyem aprócska levelek is.
Ez már igen! Ez már a TAVASZ!
Valahol egy kismadár vígan fújja a ti-ti-tát, kutyák ugatnak, süt a nap, bogarak repkednek, rügyek virítanak mindenütt és már megjelentek az első halványzöld, bársonyselyem aprócska levelek is.
Ez már igen! Ez már a TAVASZ!
2010. március 26., péntek
2010. március 24., szerda
Dörmögök itt magamban
Tavaly júliusban még állt az a kicsi lapos tetős, teraszos ház, megszoktam, hogy ott áll és fölötte látni lehetett a hegyet, mögötte a fát. Aztán októberben már bontották, a fát is kivágták, mindkettőért fájt a szívem. Közben tél lett, szakadó hóban is építkeztek, emelték az új házat. (Arról is vannak fotók, valahol lejebb megtalálhatók.)
Ma így néz ki a ház és a táj. Talán, ha kizöldülnek a fák, jobban fog mutatni, de egyelőre nagyon barátságtalan szemmel nézegetem. Eltakar egy darab eget és jó pár napnyi naplementét... (Ne legyek már ilyen önző, elvégre maradt még bőven a látóhatárból és valakiknek kellenek azok a lakások! Csak hát..., mégis zavar, nem tehetek róla.)
Téma:
ablakból,
Fotótanfolyam,
Irkafirka,
Morgolódó
2010. március 21., vasárnap
Tegnapi telefonbeszélgetésből
Az én drága "kicsi" lányom, miközben bőszen inti csemetéit, hogy mosás előtt nézzék meg a ruhák zsebeit, nehogy bennük maradjon valami, nos... kimosta a telefonját, kicentrifugázta, még jó, hogy ki nem teregette! :) Szárítani azért próbálja, hátha visszanyerhető a sok kimosott telefonszám...
Én nem nagyon hiszem, de a mai kütyüktől minden kitelik, még az is, hogy szeretnek fürödni!
Most értesültem arról is, hogy Kislegény beceneve a suliban: Dinamit. Hogy mivel érdemelte ki? Az osztálytársai rájöttek, hogy sokáig és nagy-nagy türelemmel viseli, ha piszkálják, aztán egyszer csak felrobban és akkor jobb nem a közelében lenni! Nagyon tud haragudni, de verekedni nem szeret. Legalább már tudják a gyerekek, hogy mire számítsanak.
Lift, falfelület reklám céljára eladva. Jelenleg két "egyiketsemszeretem" politikus képe mosolyog a függőlegesen közlekedő gyanútlan utasra. Kicsilány nézi egy darabig, majd megkérdezi, hogy na és hol van XY? Mamika mondja, hogy ott a falon, láthatod. Az nem lehet, őt láttam az iskolában és neki sokkal kerekebb a feje. Mamika elmagyarázta a reklám lényegét: jobbat és szebbet mutatni a valóságnál... (Választások előtt pláne!)
A '48-as márciusi forradalomról beszélgetnek. Kicsilány mindent ért, csak az nem fér a fejébe, hogy attól mert Petőfiék "kitépték, vagy eltépték" a 12 pontot, attól miért tört ki forradalom? Lányom elképedve néz rá, ezt meg honnan veszed, hol tépték ki a 12 pontot?! Hát a nyomdában, ott, ahova vitték. Nagy nevetés - nem kitépték, hanem kiszedték! (Magyarázat következik a régi nyomdai gépek és nyomdák működéséről. Talán már az iskolában gondolni kellett volna erre, hiszen honnan tudhatná egy 10 éves, hogy mit jelent a nyomdai szedés. Vajon még hány mai gyerek nem tudja, hogy hogyan is szedték ki régen a könyvekhez egyenként a betűket? Az is igaz, hogy úgy tanul a gyerek, ha kérdez. Az iskolában biztos senki nem kérdezett...)
Én nem nagyon hiszem, de a mai kütyüktől minden kitelik, még az is, hogy szeretnek fürödni!
Most értesültem arról is, hogy Kislegény beceneve a suliban: Dinamit. Hogy mivel érdemelte ki? Az osztálytársai rájöttek, hogy sokáig és nagy-nagy türelemmel viseli, ha piszkálják, aztán egyszer csak felrobban és akkor jobb nem a közelében lenni! Nagyon tud haragudni, de verekedni nem szeret. Legalább már tudják a gyerekek, hogy mire számítsanak.
Lift, falfelület reklám céljára eladva. Jelenleg két "egyiketsemszeretem" politikus képe mosolyog a függőlegesen közlekedő gyanútlan utasra. Kicsilány nézi egy darabig, majd megkérdezi, hogy na és hol van XY? Mamika mondja, hogy ott a falon, láthatod. Az nem lehet, őt láttam az iskolában és neki sokkal kerekebb a feje. Mamika elmagyarázta a reklám lényegét: jobbat és szebbet mutatni a valóságnál... (Választások előtt pláne!)
A '48-as márciusi forradalomról beszélgetnek. Kicsilány mindent ért, csak az nem fér a fejébe, hogy attól mert Petőfiék "kitépték, vagy eltépték" a 12 pontot, attól miért tört ki forradalom? Lányom elképedve néz rá, ezt meg honnan veszed, hol tépték ki a 12 pontot?! Hát a nyomdában, ott, ahova vitték. Nagy nevetés - nem kitépték, hanem kiszedték! (Magyarázat következik a régi nyomdai gépek és nyomdák működéséről. Talán már az iskolában gondolni kellett volna erre, hiszen honnan tudhatná egy 10 éves, hogy mit jelent a nyomdai szedés. Vajon még hány mai gyerek nem tudja, hogy hogyan is szedték ki régen a könyvekhez egyenként a betűket? Az is igaz, hogy úgy tanul a gyerek, ha kérdez. Az iskolában biztos senki nem kérdezett...)
2010. március 17., szerda
2010. március 11., csütörtök
2010. március 9., kedd
Még mindig dáthás
5 nap szobafogság után úgy gondoltam, hogy épp ideje levegőre és emberek közé menni. Nem is volt semmi gond, a Napocska langyosan melegített, az emberek fütyültek rám, én meg vígan bandukoltam körömvirág krémet és fahéj olajat venni a gyógynövény boltba. Akkor lepődtem meg, amikor a kérdésre, hogy mit szeretnék venni, helyettem egy rettenetesen náthás, repedt fazék válaszolt. Itthon még egész normálisnak tűnt a hangom, vajon mi történhetett vele útközben?
Később megnyugodtam. A lakásban újra én beszéltem, repedt fazék kint maradt az egészséges emberek között. Apó mellett (szintén zenész, vagyis trombitál egy zsebkendő segítségével) az én hangom úgy szól, hogy még! - a varjúénál sokkal szebben. :)
Később megnyugodtam. A lakásban újra én beszéltem, repedt fazék kint maradt az egészséges emberek között. Apó mellett (szintén zenész, vagyis trombitál egy zsebkendő segítségével) az én hangom úgy szól, hogy még! - a varjúénál sokkal szebben. :)
Meglepetés - nekem
Ezt a fotót ma kaptam, egy kedves régi ismerősöm küldte emilkében. Nem írt kísérőszöveget, csak úgy jött a kép magában.
Ez egy sorozat egyik darabja, emlékszem, elég sok készült akkor, nekem is van egy pár, de pont ez nincs meg. Egy kollégám készítette nagyon régen - 18-19 éves vagyok ezen a képen. '60-as évek közepe, hatalmas doboz-konty, macskaszemek, fekete szemceruzával elég vastagon kihúzva. Arra meg gondolni sem merek, hogy hány kilóval könnyebben...
Te jó ég! -, hogy mi-minden történt még velem ezután a kép után! Jött a nagybetűs és tartogatott számomra sok meglepetést, jót, rosszat egyaránt. Nem bántam meg semmit, a jónak örültem, a rosszból tanultam, mindennek így kellett történnie. Ami rossz volt, arról utólag sokszor kiderült, hogy nem is volt az rossz, annak köszönhettem nagyon sokszor a jót. Frázisok? - lehet, de tényleg így volt!
18 évesen még csak terveim voltak, van ami megvalósult, sajnos olyan is akad, ami nem, pedig jó lett volna... Ezzel együtt nem elégedetlenkedem, elég jól alakult az életem. Valaki, ott fent, nagyon figyel és vigyáz rám.
Elröpültek az évek, már nincsenek világmegváltó tervek, de vannak kis hétköznapi vágyak és rövidtávú elképzelések, mert ugye ebben a korban sohase lehessen tudni... Na, ez nem szerepel a terveim között! Még örülni akarok a gyerekeimnek és az unokáimnak, szeretném látni ahogy elindul az ő nagybetűs életük és ez nem is lehetetlen kívánság, ugye...?
Te is hallod ott fent? Én igyekszem, már csak rajtad múlik.
( ...az idő hogy lejár!
"Cserebogár, sárga cserebogár!")
Ez egy sorozat egyik darabja, emlékszem, elég sok készült akkor, nekem is van egy pár, de pont ez nincs meg. Egy kollégám készítette nagyon régen - 18-19 éves vagyok ezen a képen. '60-as évek közepe, hatalmas doboz-konty, macskaszemek, fekete szemceruzával elég vastagon kihúzva. Arra meg gondolni sem merek, hogy hány kilóval könnyebben...
Te jó ég! -, hogy mi-minden történt még velem ezután a kép után! Jött a nagybetűs és tartogatott számomra sok meglepetést, jót, rosszat egyaránt. Nem bántam meg semmit, a jónak örültem, a rosszból tanultam, mindennek így kellett történnie. Ami rossz volt, arról utólag sokszor kiderült, hogy nem is volt az rossz, annak köszönhettem nagyon sokszor a jót. Frázisok? - lehet, de tényleg így volt!
18 évesen még csak terveim voltak, van ami megvalósult, sajnos olyan is akad, ami nem, pedig jó lett volna... Ezzel együtt nem elégedetlenkedem, elég jól alakult az életem. Valaki, ott fent, nagyon figyel és vigyáz rám.
Elröpültek az évek, már nincsenek világmegváltó tervek, de vannak kis hétköznapi vágyak és rövidtávú elképzelések, mert ugye ebben a korban sohase lehessen tudni... Na, ez nem szerepel a terveim között! Még örülni akarok a gyerekeimnek és az unokáimnak, szeretném látni ahogy elindul az ő nagybetűs életük és ez nem is lehetetlen kívánság, ugye...?
Te is hallod ott fent? Én igyekszem, már csak rajtad múlik.
( ...az idő hogy lejár!
"Cserebogár, sárga cserebogár!")
2010. március 8., hétfő
Vannak dolgok...
...amiket nem tudok megmagyarázni. Egész nap ezt a pár sort ismételgetem a Toldi estéje elejéről:
"Őszbe csavarodott a természet feje,Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja."
(Arany János)
Tavasz jön, nem az ősz! Talán az életem..., de ott sem az ősz közelít, sokkal inkább a tél.
2010. március 5., péntek
Helyzetjelentés
Dáthás vagyok és kicsit köhögök is, de lázam nincs, úgyhogy nagy valószínűséggel életben maradok...
2010. március 3., szerda
Most készült
Ha rákattint az ember az első fotóra, akkor a nagyobb képen látszik, hogy az Országház kupoláján egy közismert gyorsétterem emblémája van. :) Ilyen a véletlen, már csak akkor láttam, amikor bevittem a gépembe. Persze az az étterem valahol távolabb és mögötte van, de az esti fények már csak ilyenek. Olykor megtréfálják az embert, pont, mint akik abban a szép házban döntenek egy ország sorsáról... Érdekes, azon még soha nem jutott eszembe mosolyogni, sőt!
Téma:
ablakból,
Fotótanfolyam,
Irkafirka
2010. március 1., hétfő
Bolond idők...
Jelenleg felettünk süt a nap, de a hegy mögött nagy eső lehet, mert szürke minden, és mintha jönne errefelé. Nagyon nem szeretném. Reggel, délelőtt inkább, ilyen szép volt az ég és +14°-ot mutatott a hőmérő:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)